Coincash Blog fejléc

Mi az a blokklánc? - Érthetően, kezdőknek

Sz. Csaba2020. január 3.

Mi az a blokklánc?

A blokklánc egy adatbázis. Abban különbözik a hagyományos adatbázisoktól, hogy az információk nem egy centralizált hálózaton, - azaz egy központi szerveren - hanem egy elosztott hálózaton vannak tárolva. A világ első blokklánca a Bitcoin blokklánca volt, ezért ezen keresztül szeretném bemutatni a technológiát a lehető legegyszerűbben, mindenki számára érthető módon.

A hálózatok fajtái: Decentralizált hálózat, Centralizált hálózat, Elosztott hálózat rajzai.

Hálózatok fajtái. Kép forrása

A centralizált hálózatot használókra pár példával szeretnék szolgálni. Ilyenek például a bankok, hivatalok, iskolák belső hálózatai. Ezeket az intézményeket, vállalatokat emberek irányítják, és amikor az adatainkat, pénzünket rájuk bízzuk, akkor gyakorlatilag bennük bízunk meg. Az a hátrányuk, hogy mivel egy központi helyen őrzik az értékeinket, ki vannak téve különböző veszélyeknek, például hekker támadásoknak vagy természeti katasztrófáknak. Túl nagy hatalmat is adunk a kezükbe, ami a bankok esetében a legnagyobb probléma forrása lehet, mert önös érdekből, nyereségvágyból, vagy - válság, csőd esetén - kényszerűségből, korlátozhatják pénzügyi szabadságunkat. Egyoldalú szerződés módosítással megemelhetik a díjaikat, megtagadhatnak egy átutalást, esetleg befagyaszthatják számláinkat stb.

A hagyományos valuták legnagyobb problémája, hogy bizalomra van szükség a működéséhez. Meg kell bíznunk a központi bankban, hogy nem rontja le a valutánk értékét, de ez a bizalom a nemzeti valuták történelmében már sokszor megtört. A bankokat bízzuk meg, hogy őrizzék meg a pénzünket, és elektronikusan átutalják, ehelyett hitelbuborékok hullámaiban kölcsönzik és csak egy töredékét tartják maguknál - olvashatjuk Satoshi Nakamoto, a Bitcoin megalkotójának 2009-es blogposztjában.

A decentralizált hálózatokra a legjobb példa az internet maga. Amikor a laptopunkkal vagy az okostelefonunkkal egy internetszolgáltatóhoz kapcsolódunk, hogy azon keresztül egy nagyobb szolgáltatót érjünk el, egy decentralizált hálózatot használunk.

A blokklánc esetében az információk az elosztott hálózatok csomópontjain működő számítógépekre vannak letöltve. Működését előre megírt, megváltoztathatatlan, korrumpálhatatlan, hamisíthatatlan szoftver biztosítja. Ha változás történik az adatbázisban, például végbemegy egy tranzakció, azt a hálózatban résztvevő összes számítógépen futó szoftver ellenőrzi, majd frissíti az adatbázisát. Aki a blokkláncra bízza a személyes adatait és pénzét, arra voksol, hogy egy szoftver megbízhatóbb az embernél.

Miért megbízhatóbb a szofter az embernél?

Az utasszállító repülőgépeket hosszú évek óta szoftverek (robotpilóták) irányítják, a felszállástól kezdve a leszállásig, akár egész úton végig, miközben a pilótáknak csak ellenőrzéseket kell végezniük. A szoftverek, fejlődésükkel egyre több területen leváltják az embert, ezzel egy biztonságosabb jövőt teremtve. A legújabb terület, ahol ezt a fejlődést láthatjuk, az önvezető személyautók, ahol előbb utóbb teljes mértékben ki lesz váltva az emberi tényező, ezzel kizárva például az ittas vezetés lehetőségét, ami talán a legnagyobb százalékban felelős - a nem ritkán halálos kimenetelű - balesetekért.

Ebben a videóban azt is megnézheted, hogy a Tesla “autopilot” szoftvere hogyan elemzi a környezetét.

Milyen problémát old meg a blokklánc technológia?

Ahhoz, hogy valami akkora hírverést csapjon időről időre, mint a Bitcoin és a blokklánc, valami olyan problémát kellett megoldaniuk, ami megváltoztatja az életünket. Egyébként csak egy mánia lenne az egész, ami már régen feledésbe merült volna.

A blokklánc az interneten született, és ott is működik. Korábban, ha például egy képet küldtünk egy ismerősünknek az interneten, e-mailben, vagy valamilyen üzenetküldő alkalmazásban, nem az eredetit tudtuk átküldeni, hanem annak egy másolatát. Nálunk is maradt egy kép, és az ismerősünknél is lett egy belőle. Ha száz ismerősünknek küldtük el, száz másolat született a képből.

Amikor valamilyen internetbankon keresztül “A” pénzt küld “B”-nek, akkor gyakorlatilag egy megbízást ad “C”-nek (bank), hogy könyvelje át a küldeni kívánt pénz mennyiséget ”A” számlájáról, “B” számlájára. Ezért cserébe a bank pár százaléknyi kezelési költséget von le “A” számlájáról, ami nemzetközi utalásoknál, amikor több bankot érintve megy végbe az átutalás, jelentősen megnövekedhet. Egyértelmű, hogy érték küldésére, - például digitális valuta utalásra - alkalmatlan volt az internet, ezért kellettek a bankok, akik felügyelték és jóváírták az utalásokat, és frissítették az egyenlegünket.

Tehát adott volt a kérdés:

Hogyan tudnánk értéket küldeni az interneten úgy, hogy ne kelljen egy harmadik fél, aki vezetné a nyilvántartást?

Ennek a problémának a megoldására született meg a Bitcoin.

A Bitcoin mögött több technológia is van, ami az értékét adja, és amiknek a segítségével orvosolni tudja a fenti problémát, ezek a blokklánc technológia, a munkabizonyíték eljárás (proof of work), a peer-to-peer hálózat és a kriptográfia. A Bitcoin segítségével, képesek vagyunk értéket küldeni az interneten harmadik fél bevonása nélkül, tehát anélkül, hogy ehhez szükséges lenne, egy bank, ami egy központi helyen nyilvántartást vezetne a személyes adatainkról, és arról, hogy kinek mennyi az egyenlege.

Hogyan működik a blokklánc?

Ennek a kérdésnek megválaszolása, egy kicsit bonyolultabb lesz. Sokan gondolják, úgy, hogy a blokklánc bonyolultsága gátat szabhat az elterjedésének, mivel az emberek nem fogják megérteni, és ezért nem is fogják használni.

Ha esetleg Te is egyetértesz ezzel a kijelentéssel, próbáld meg megválaszolni magadnak azt a kérdést, hogy pontosan, hogyan is működik az eszköz, amin éppen ezt a cikket olvasod? Tudod-e hogyan működik pontosan az internet? Vagy a wifi? Esetleg a mikrohullámú sütő a konyhádban? Ha ezek közül akár egy kérdés is volt, aminek utána kellene nézned, talán megnyugodhatunk, hogy nem kell pontosan ismerni különböző technológiák működését ahhoz, hogy használni tudjuk őket. Kijelenthetjük, hogy a fél világ használ, napi szinten olyan eszközöket, amiknek részletekbe menően nem ismeri a működését, és lehet meg se értené azt, ha valaki megpróbálná elmagyarázni neki, vagy ő próbálna meg utánaolvasni.

Térjünk vissza a blokklánc működésére. Egy példával szeretném elmagyarázni, és a példák közül is mindig azok a legérthetőbbek, amik a valóságon alapulnak. Egy utazásra hívlak, még pedig, a Csendes-óceán nyugati felére, a trópusi Yap szigetre. A történet több száz évvel ezelőtt játszódik, szóval egy kis időutazásra is szükségünk lesz.

A szigeten élő lakosok, a yapik, szerettek volna egy pénzt a szigetükre, amit fizetésre használhattak volna. Viszont, mivel vulkanikus volt a sziget, nemesfémekben nem bővelkedett éppen, kagylókból pedig túl sok volt ahhoz, hogy értékük legyen. Szóval arra az elhatározásra jutottak, hogy elhajóznak több száz kilométerre, más szigetekre, és keresnek valamit, amit pénznek tudnak használni.

A mészkőre esett a választásuk, mivel az egy üledékes kőzet, és nem volt megtalálható Yap vulkanikus szigetén. Ezek a kövek különböző méretekben kerültek hazaszállításra, voltak pár centisek, de léteztek több tonna tömegűek is.

Kőpénzek a tengerparton, Yap szigetén. A blokklánc működési alapelvének kiváló szemléltetése.

Kőpénzek a parton. Kép forrása

Behozataluk, megmunkálásuk hatalmas energiát, időt emésztett fel, és sajnos néha a viszontagságos út, emberéleteket is követelt magának. Kicsit morbid talán, de értéküket tovább növelte, hogy hány életbe került az adott kő pénz behozatala, amit jelöltek is a kőpénzeken.

Ahogy említettem, némely kövek nagyon nehezek voltak, így a mozgatásuk szinte lehetetlenné tette volna egy-egy fizetésnél a használatukat. Ezért a yapik úgy döntöttek, hogy leteszik őket a sziget különböző pontjain, mindenki által látható helyekre. Nagyon érdekes és fontos dolog, hogy nem bíztak meg se törzsfőnököt, se sámánt, hogy vezessen egy nyilvántartást arról, hogy melyik kő kinek a tulajdonában van. Inkább megkértek erre mindenkit. Amikor valakik üzletet kötöttek, és egy kőpénz átkerült például Anulu tulajdonából, Kamasuka tulajdonába, mindketten körbe sétáltak a szigeten, és ezt elmondták mindenkinek. Ha Anulu másnap ezzel a kőpénzzel újra venni szeretett volna valami mást, senki sem fogadta volna el tőle, mert mindenki tudta, hogy az már nem az ő pénze, hanem Kamasukáé.

Ugyanez volt a helyzet akkor is, ha valaki ellopott egy követ. Hiába került át az ő háza elé, nem tudott vele semmit vásárolni, mert az igazi tulajdonosa nem közölte senkivel, hogy már másé, így továbbra is csak ő tudta fizetésre használni, függetlenül attól, hogy a tolvaj udvarában volt fizikailag.

Egy még ennél is érdekesebb eset, amikor a kikötés előtt, a hazaszállított kőpénz beleesett a tengerbe. Ez sem jelentett semmi problémát, mert mindenki tudta, hogy hol van, ugyan úgy használták fizetésre, mint a parton lévőket, mert nem volt jelentősége, hogy hol, illetve hogy kinél van, csak az számított, hogy kinek a tulajdonában van. Tehát ebben az esetben, még látni sem volt szükséges a kőpénzt ahhoz, hogy fizetni lehessen vele.

Yap kőpénzek a víz alatt

Kőpénzek a víz alatt. Kép forrása

A blokklánc működésének a lényege is valami hasonló. A Bitcoin blokklánc esetében, a kőpénzek a bitcoinok, a nyilvántartást vezető yapik, pedig számítógépek, illetve az azokon futó szoftver. A kemény munka, ami a kőpénzek behozatalával járt, pedig a bitcoin bányászatának felel meg.

A bitcoinok nem a kripto pénztárcában vannak, hanem az interneten egy elosztott hálózaton a blokkláncban, és tranzakciókor sem mozdulnak, csak a tulajdonjogot adjuk át másnak. Ezért nincs értelme annak a kijelentésnek, hogy például 10 perc alatt, és pár forint díjért cserébe küldtünk Budapestről Tokióba bitcoint, mert a bitcoin nem mozdult, csak egy olyan embernek adtuk át a tulajdonjogát, aki ebben az esetben éppen Tokióban volt. De lehetett volna Budapesten, sőt ugyan abban a szobában is, mint a „küldő”. Ezekben az esetekben is ugyanannyi időbe, és utalási költségbe került volna a tranzakció. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a blokklánc az interneten született, és ott is működik. Az internet pedig - ahogy a Bitcoin sem - nem ismer országhatárokat.

Hogyan működik egy bitcoin utalás a gyakorlatban?

Végre fogok hajtani egy bitcoin “átutalást” (az egyszerűség kedvéért szoktuk utalásnak nevezni) az egyik bitcoin pénztárcámból a másikba és megnézzük, hogy pontosan mi történik a háttérben.

A blokkláncot, úgy szoktuk elképzelni, mint az egymás tetejére pakolt építőkockákat, vagy lego kockákat. Minden egyes kocka, egy blokkot szimbolizál, amiben a tranzakciók vannak. A Bitcoin blokklánca a cikk írásakor 615,568 blokk magas. Ezt a blokkot, 2020. február 01-én, 23:19 perckor bányászták ki.

https://www.blockchain.com/btc/block/00000000000000000011dd3007ca8b257bd6278b29a112b4793bd7a3060eb8f5

Az elosztott hálózatok csomópontjaiban lévő számítógépek mindegyike leellenőrizte a blokkot, majd csatolta a saját nyilvántartásában vezetett blokklánc 615,567-ik blokkjához. Ezzel a művelettel mindenkinél egy blokkal magasabb lett a blokklánc, és természetesen mindenkinél ugyanakkora magas lett.

A bányászgépek között azonnal megindul a verseny a következő 615,569-ik blokk kibányászásáért. Ez úgy történik, hogy mindegyik számítógép elkészíti a saját blokkját, amibe összegyűjtik az elmúlt 10 perc tranzakcióit. (Köztük az enyémet is, lejjebb mindjárt látni is lehet.) Az első tranzakció, amit a blokkba kell foglalniuk, mindig a coinbase tranzakció, ami az újonnan generált coinokat jelenti; itt fogadó címnek a saját bitcoin címüket írják be. A tranzakciókat körbe küldik a hálózaton, ahol a full node-ok (csomópontok, számítógépek) leellenőrzik őket különböző szempontok alapján, majd amik megfeleltek, tovább küldik a többi full node-nak ellenőrzésre.

Közben megkezdődik a munkabizonyíték (proof-of-work) eljárás. Igyekszem nem belemenni a technikai részletekbe, hogy emészthető maradjon a cikk, ezért megpróbálom egy érthető példával elmagyarázni, mi is az.

Mi az a proof-of-work?

Képzeljük el, hogy egy dobókockás játékot játszunk. A szabályok a következők: kettő dobókockát gurítunk, és amelyikünk először gurít kevesebbet a megbeszélt értéknél, az nyer. Maximum 12-őt lehet gurítani (2x6), szóval kezdjük 11-el a nehézségi szintet. El tudjuk képzelni, hogy ennél kevesebbet gurítani nem nehéz, viszonylag kevés dobásból sikerülhet.

Ha bizonyos időközönként csökkentjük a célnehézségiszint értékét, egyre többet kell dobni ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni. Ha a nehézségi szint 3, már csak egyetlen helyes variáció jöhet ki eredményül (2x1). A cél az, hogy kisebbet dobjunk a nehézségi szinttől, ezért más variáció nem felel meg. Ahhoz, hogy mind a két kockán egyes jöjjön ki, nagyon sok próbálkozásra van szükség. Ez a próbálkozás mennyiség az a munka, amit el kell végezni, aminek a sikeres eredményét munkabizonyítéknak nevezzük a bitcoin bányászatban.

Nos, lényegében hasonlóan működik a proof-of-work eljárás is, nincs bonyolult matematikai feladvány, amit meg kell oldani a számítógépeknek, csak „gurítás”.

Ez pontosan úgy történik, hogy először is kitöltik a blokkfejlécet, amiben a következő információk vannak:

A bitcoin blokkok fejlécében található információk magyarázata táblázattal.

Minden bányászgép fogja a saját blokkjának blokkfejlécében található adatokat, és összekeverik őket, dupla hasheléssel (SHA256-ot használva). Eredményül ki fog jönni egy szám. Ha valamelyik gépnek kisebb érték jön ki, mint a szoftver által meghatározott célnehézségi szint, akkor nyert! Ha senkinek, akkor a blokkfejlécbe található „Nonce” részbe beírnak egy véletlenszerű számot, és újra összehashelik az egészet, megint kijön egy szám, és ezt addig ismétlik, amíg nem sikerül teljesíteni valakinek a célnehézségi szintet. Remélem felismerhető a hasonlóság az előbbi dobókockás példával. A szoftver úgy határozza meg a célnehézségi szintet, hogy azt körülbelül 10 perc alatt lehessen teljesíteni. Amelyik bányász nyer, annak a blokkja kerül be a blokklánca, és kapja meg a coinbase tranzakcióban lévő bitcoin jutalmat.

Hány ilyen számot generálnak ezzel a dupla hasheléssel a bitcoin bányagépek?

A cikk írásakor körülbelül 120,000,000 TH/s (terrahash/másodperc) a hash ráta, ami 120,000,000,000,000,000,000 generált számot jelent másodpercenként. Ez egy elképesztő hashelési kapacitás, főleg ha belegondolunk, hogy körülbelül 10 percenként kerül egy blokk kibányászásra. Elég nehezen tudnánk kiszámolni, hogy hány darab hashelésre is van szükség addig, amíg egy kapott hash érték megfelel a célnehézségi szintnek, és egy blokk kibányászásra kerülhet. Annyira nehéz teljesíteni a célnehézségi szintet, hogy sokszor több 10 percig is eltart egy blokk kibányászása emiatt, de volt már példa arra is, hogy 1-2 órát kellett várni az adott blokk megszületésére. Ilyen esetek után könnyebben teljesíthető célnehézségi szinteket fog meghatározni a rendszer.

Érdekességképpen nézzünk meg két hash értéket a blokkláncról. A felső a 200,000-ik blokk hash értéke, amivel 2012. szeptember 22-én 12:45-kor nyerték meg a célnehézségiszint versenyt. Az alsó pedig a fentebb említett 615,568-ik blokk hashe. Amit észrevehetünk, hogy az elmúlt évek alatt valamennyivel csökkent a célnehézségi szint értéke, (aminél kevesebbet kell gurítani) amit a sor elején a nullák megnövekedett száma jelez. Az alsó hash értéke kisebb, mint a felsőé, tehát egyre nehezebb teljesíteni a szintet.

000000000000034a7dedef4a161fa058a2d67a173a90155f3a2fe6fc132e0ebf

00000000000000000011dd3007ca8b257bd6278b29a112b4793bd7a3060eb8f5

Ezek után térjünk vissza a gyakorlati példámhoz. Tehát át szeretnék utalni 5000 forintnak megfelelő bitcoint a Coinomi pénztárcámból, a Jaxx Liberty pénztárcámba. Először a fogadó félnek generálni kell egy bitcon címet, amit én a Jaxx Libertyvel tettem meg:

Bitcoin cím egy kriptopénz tárcában.

Ha ez megvan, akkor egyszerűen beillesztjük a másik pénztárca megfelelő helyére, - de természetesen be is lehet szkennelni az okostelefon kamerájával a QR kódot – és beírjuk az összeget. Íme:

Bitcoin cím beillesztése küldés előtt.

Beállítjuk, hogy milyen utalási költséget szeretnénk fizetni, majd elküldjük a kívánt összeget.

Küldési költség beállítása bitcoin tranzakció előtt egy kripto tárcában.

Pár pillanattal később meg is jelenik a fogadó fél pénztárcájában, de látható, hogy még nincs konfirmálva, azaz megerősítve (Pending).

A folyamatban lévő bitcoin fogadás szemléltetése a még felfüggesztett tranzakcióval.

Ha nincsen túl nagy forgalom, akkor ez azt jelenti, hogy a bányászok már belefoglalták a blokkjukba, pár perc múlva kibányászásra is kerül valamelyik blokk, és azzal bekerül a blokkláncba a tranzakcióm. Ha túl nagy a forgalom, akkor nem biztos, hogy azonnal bekerül a tranzakcióm a blokkba. Ebben az esetben a Mempoolban várakozik, amíg sorra nem kerül. Miután kibányászták azt a blokkot, amiben a tranzakcióm volt, ahhoz, hogy el is tudjam később költeni a kapott bitcoinokat, várni kell. Arra kell várni, hogy újabb blokkok kerüljenek annak a blokknak a tetejére, amiben az én tranzakcióm van. Ennek biztonsági okai vannak, amit most nem részleteznék, de a lényeg, hogy ha egy kávét veszünk valahol, elég megvárni 1 blokkot, azaz egy konfirmációt, de ha nagyobb összeget kaptunk valakitől bitcoinban, például egy interneten eladott tárgyunkért, várjuk meg a 6 konfirmációt, mielőtt szaladnánk a postára feladni a terméket. Ez főleg akkor nagyon fontos, ha nem ismerjük a vásárlót, illetve ha anonim az illető. Az, hogy hány konfirmációt kell megvárni pénztárcája, tőzsdéje válogatja, de különböző kriptovalutáknál is különböző számokkal találkozhatunk.

Szerencsés esetben, pár perccel később láthatjuk, hogy a szükséges konfirmációk (új blokkok), megszülettek, így el tudom költeni a kapott bitcoinokat.

A fogadott bitcoin szemléltetése egy másik kripto tárcában

Ez a tranzakcióm a következő blokkban, a 615,569-ik blokkal került kibányászásra, itt található meg:

https://www.blockchain.com/btc/block/615569

Itt pedig magát a tranzakciót lehet megnézni:

https://www.blockchain.com/btc/tx/31d2a9850e39a4b5d3af52016bc5ce7a8110b35f3aa46ca3c5b66bfcfc731b98

Milyen blokklánc fajták léteznek?

A blokkláncokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A leggyakoribb az alábbi négy megközelítés:

  • nyitott (public, vagy open)
  • privát (private)
  • engedélymentes (permissionless)
  • engedélyköteles (permissioned)

A Bitcoin blokklánca nyitott, ezért tudtuk az imént megnézni a tranzakciómat. Emiatt egyébként nem a legideálisabb választás a bűnözöknek pénzmosásra vagy terrorcselekmények támogatására - de én nem szólnék nekik erről.

Bármelyik blokk, bármelyik tranzakcióját meg lehet nézni, mert mind nyilvános. Akár az első genezis blokkét is:

https://www.blockchain.com/btc/block/0

Itt lehet látni, hogy akkor még 50 darab volt a bitcoin jutalom, (ma a 3. felezés előtt 12.5 db) és hogy a konfirmációk száma, megegyezik az utolsó (a mindenkori legfelső blokk) számával, ami jelen pillanatban 615,569.

Ez az 50 bitcoin a világ első 50 bitcoinja, amit az alkotó, Satoshi Nakamoto bányászott ki, 2009. január 03-án, este 19:15-kor. Szintén érdekes lehet összehasonlítani, ennek a blokknak a célnehézségi szintjét (difficulty) a legfelső blokkéval. A genezis blokk célnehézségi szintje 1, a 615.569 blokké pedig 15,466,098,935,554.(Minél magasabb ez a szám, annál alacsonyabb hash értéket kell előállítani a bányászoknak a proof-of-work eljárás során.)

A Bitcoin blokklánca engedélymentes (permissionless) is, mert bárki szabadon felcsatlakozhat számítógépével a hálózatra, letöltheti a szoftvert és bitcoin jutalomért cserébe biztosíthatja a hálózatot. Ezt nevezzük bitcoin bányászatnak. Nagyon fontos tudni, hogy a bányászat célja nem a bitcoin jutalom. Az újonnan születő bitcoinok 2140 környékén, meg is fognak szűnni. Nagy valószínűséggel már a 2030-as években is több bevétele fog származni a bányászoknak a tranzakciós díjakból, mint a jutalomból. Ennek az az oka, hogy a jutalom mennyisége 4 évente feleződik, és hogy 21 millió darab lett meghatározva a bitcoinok maximális darabszámának, amit körülbelül 120 év múlva fog elérni. Ezen a véges darabszámon változtatni nem lehet.

A bányászat valós célja a hálózat biztosítása. Önkéntes alapon felajánlhatjuk a számítógépünket arra, hogy biztosítsuk a hálozatot, ezért cserébe jutalmaz meg minket a rendszer újonnan született bitcoinokkal, hogy az áram számlát ki tudjuk belőle fizetni. Az, hogy a jutalom értéke kevesebb, mint a számla vagy több, függ attól, hogy melyik országban bányászunk (mert eltérőek az áramdíjak), illetve függ a mindenkori bitcoin árfolyamtól is. Ha sokan csatlakoznak fel a bitcoin hálózatra és sok számítógép dolgozik egyszerre, nehezebb lesz a célnehézségi szint és kevesebb bitcoint tudunk kibányászni. Ha emiatt sokan lecsatlakoznak a bitcoin hálózatról, könnyebb célnehézségi szint kerül meghatározásra, ezáltal több bitcoinhoz juthatunk.

Igyekeztem, úgy megírni a cikket, hogy azok is megértsék, mi az a blokklánc és hogyan működik, akik nem rendelkeznek informatikai végzettséggel. Megpróbáltam minél kevesebb szakszót használni, helyette inkább egyszerű példákat használtam magyarázatul. Remélem a cikk elérte a célját, és valami képet sikerült kialakítanom a blokkláncról és működésének elvéről. Pár cikkből nem lehet mindent megtudni erről a technológiáról. Alul a “Források” részben található könyveket a legnagyobb szerettel ajánlom mindenkinek, részben én is ezekből tanultam meg azt, amit tudok a témáról. Sajnos a legtöbb könyv jelenleg csak angol nyelven érhető el a témában, ezért is vagyunk mi magyarok kicsit lemaradva ebben a pénzügyi forradalomban, de ha jól tudom, pár hasznos könyv fordítási munkálatai már folyamatban vannak. Akinek felkeltettem az érdeklődését, és időt szán valamelyik könyv elolvasására, jó tanulást kívánok! Köszöntelek téged a Bitcoin világában, amelynek technológiái és eljárásai, sokunk szerint a jövő pénzügyi rendszerének alapjául szolgálhatnak.

Források:

Ha kedvet kaptál a bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ha tetszett a cikkünk, értékeld a csillagok segítségével! Köszönjük! :)

Vásárolj, vagy adj el kriptovalutákat, gyorsan és egyszerűen.