Coincash Blog fejléc

Mi az a bitcoin és hogyan működik? – II. rész, középhaladóknak

CoinCash2020. február 28.

Mi az a bitcoin második rész, középhaladóknak.

A múlt héten már részletesen írtunk a bitcoinról, Satoshi Nakamotóról, illetve a bitcoin alapfogalmairól, amelyek hasznos segítséget nyújthattak a kezdőknek. Most azonban valamivel komolyabb vizekre evezünk és mélyebben vizsgáljuk meg a világ jelenleg legnépszerűbb kriptovalutáját. A node, hashráta, proof-of-work, vagy például a SHA-256 tiszta kriptós szakzsargon, amit most kibontunk. Ha Te is jobban bele szeretnéd ásni magad a bitcoin világába, jó helyen jársz!

Hogyan zajlik a bitcoin bányászat?

Azzal már biztosan tisztában vagy, hogy a bitcoint bányásszák. Valószínűleg már azt is tudod, hogy ez nem fizikai bányászatot jelent, hanem matematikai képletek megoldását. A bitcoin a tranzakció történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjti, így figyelemmel lehet kísérni a pénz mozgását. A bányászok feladata pedig nem más, mint jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és rögzíteni azokat a főkönyvbe. A rendszer nyilvános főkönyve a blokklánc, amely blokkok egymáshoz kapcsolt sorát jelenti. A blokkláncban az a szép, hogy bárki tranzakciója visszakereshető. Amikor valaki új tranzakciót hajt végre, akkor a lánc végére egy újabb blokk kerül. A bitcoin hálózat tagjai pedig figyelemmel kísérhetik az összes bitcoinnal folytatott tranzakciót. Amikor egy tranzakciós blokk létrejön, a bányászok az adatblokkot betűkből és számokból álló sorozattá alakítják át, ezt a folyamatot “hashelésnek” nevezik. Az újonnan létrehozott hash mindig a blokklánc végére csatlakozik. Egy blokkhoz tartozó hash-t nagyon könnyű generálni, egy adott hash-hez tartozó adatot viszont gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni. Könnyű generálhatóságának ellenére minden hash egyedi. Ha csak egy karaktert is megváltoztatunk a blokkban, teljesen más lesz a hozzá tartozó hash érték.

A bányászok a hash generálásakor nem csak az adott tranzakció adatait használják, de mindegyik blokk magában foglalja az őt közvetlenül megelőző blokk hash-t is. Mivel az adatok legapróbb módosítása is azonnal feltűnne, így kerül igazolásra, hogy az adott blokk érvényes. Ha valaki hamis tranzakciót próbálna végrehajtani egy már létező blokk módosításával, a blokkhoz tartozó hash is megváltozna. Amikor azonban a blokk hash funkciójú algoritmus futtatásával valaki le akarná igazolni a blokk érvényességét, egyből feltűnne neki, hogy a hash nem azonos a blokkban tárolt adatokkal, ennek megfelelően a blokkot hamisnak minősítené. Mivel minden blokk hash-t felhasználjuk az azt követő összes többi blokk hash-ének generálásához, egy tetszőleges blokk megváltoztatásával az utána következő blokkok hash-ei is megváltozik. Tehát a blokklánc átírása vagy módosítása érvénytelenné teszi az utána következő egész szakaszt. A bányászok kifejezetten bitcoin bányászatra írt szoftverek futtatásával versengenek egymással a coinokért. Amikor valamelyikük sikeresen generál egy hash-t, arról a hálózat minden tagja értesül, a bányász jutalmul - jelenleg - 12,5 bitcoint kap, a blokklánc pedig frissül. Ez ösztönzi a bitcoin bányászat elterjedését és további tranzakciók végrehajtását. A bitcoin blokkjutalma viszont hamarosan feleződik, így majd kiderül, hogy hány bitcoin bányász is marad talpon vagy kell-e bányászkapitulációtól tartani.

Ha szeretnéd jobban beleásni magad a bitcoin bányászat rejtelmeibe, olvasd el ezt a korábbi cikkünket is a témában.

Mi az a proof-of-work?

Egy blokkhoz tartozó hash-t nem nehéz generálni. A rendszer kénytelen megnehezíteni a hash generálást, máskülönben a bányászok percenként hoznának létre új tranzakciós blokkokat és pillanatok alatt kibányásznák az összes bitcoint (21 milliót). A Bitcoin ennek szavatolására vezette be a proof-of-work protokollt vagy magyarul szabályrendszert. Proof-of-Work - rövidítve csak PoW - az eredeti konszenzus algoritmus egy blokklánc hálózatban. Ezt az algoritmust a tranzakciók megerősítésére és új blokkok előállítására használják. A legszélesebb körben alkalmazott proof-of-work protokoll az SHA-256-on alapul, amit a Bitcoin részeként vezettek be. A Bitcoin protokoll nem fogad el korábban már legenerált hasht. Előírja, hogy a hashnek hogyan kell kinéznie. Lehetetlenség megjósolni, hogy hogyan fog kinézni a hash és ha csak egyetlen adatot is megváltoztatunk teljesen más hash-t kapunk. A bányászok elvileg nem sérthetik meg a blokk tranzakciós adatait, de egy új hash generálásakor kis mértékben mégis meg kell tenniük. Az úgynevezett nonce-szal hoznak létre újabb hasheket. Ha a hash nem felel meg az előírt kritériumoknak, a nonce-érték megváltoztatásával új hash generálható. Nem egyszerű feladat megtalálni a megfelelő nonce értéket, arról nem is beszélve, hogy több bányász egy időben próbálkozik vele.

Bitcoin hálózat működésének magyarázata ábrával

A Bitcoin hálózat működése. Kép forrása: Tech.Eu

Mit jelent az SHA-256 kriptonyelv?

Az SHA-256 egy kriptográfiai hash funkció, amely véletlenszerű méretű bemenetet vesz alapul és rögzített méretű kimenetet produkál. A hash funkció egyirányú. Ez azt jelenti, hogy bárki használhat hash függvényt output létrehozásához, ha bemeneti adatot kap. Fordítva viszont nem működik, nem lehet felhasználni az adott bemenet rekonstruálására. Az SHA-256 hash funkció ezen tulajdonsága ideálissá teszi a Bitcoin hálózaton belüli alkalmazáshoz. Az SHA-256 hash funkciót a Bitcoin hálózaton belül két fő módon használják: bányászatra és bitcoin címek létrehozására.

SHA-256 kriptográfiai hash funkció rajza.

Az SHA-256 kriptográfiai hash funkció rajza. Kép forrása: Coursera Bitcoin course

Mi az a node?

Egy node (csomópont) egy olyan számítógép, amely a Bitcoin szoftverét - vagy annak egy részét - futtatja. Ennél is fontosabb viszont az, hogy más számítógépekhez csatlakozik, így jön létre a Bitcoin hálózat. Mit csinál egy csomópont? Először is követi a szabályokat, információkat oszt meg, illetve a megerősített tranzakciók másolatát tárolja. Minden csomópont úgy van programozva, hogy egy sor szabályt követ. E szabályok betartásával a csomópont ellenőrizheti a kapott tranzakciókat és csak akkor továbbítja azokat, ha mindent rendben talál. Ha bármilyen probléma merül fel, a tranzakciót nem továbbítja. Az egyik szabály például az, hogy egy adott bitcoin küldőnek legalább annyi bitcoinnal kell rendelkeznie, mint amennyit el akar küldeni, amit az SPV Wallet nodepk ellenőriznek. Tehát ha a csomópont olyan tranzakciót kap, amelyben valaki megpróbál több bitcoint küldeni, mint amennyije van, akkor a tranzakciót nem továbbítják más csomópontokhoz. Egy node fő feladata az, hogy információkat osszon meg más csomópontokkal, amelyek a tranzakciókhoz köthetők. Ezenfelül minden core és full node meg is őrzi a megerősített tranzakciókat. A core és full csomópontok biztonságosan tárolják a blokklánc másolatát és megosztják azt más csomópontokkal, ha a másolat nem frissített. Természetesen minden csomópont autonóm, tehát amikor egy bitcoin tranzakciót futtat, a hálózat nem ad számára utasításokat. A teljes bitcoin hálózat autonóm - fél és teljes - csomópontokból áll, amelyek saját, önálló döntéseket hoznak meg. Teljesen decentralizált, egyenlően elosztott rendszer egy erőteljes közösséggel a háta mögött.

Mik az alapfeltételei a bitcoin hálózat működésének?

Minden hálózati bányászattal foglalkozó csomópontnak (solo miner node vagy mining pool node) meg kell kapnia az új tranzakciók adatait. Ezeket minden erre alkalmas node egy blokkba gyűjti és próbálja megtalálni azt a proof-of-work adatsort ami a saját blokkjához kell. Ha egy csomópont megtalálja azt, a megoldott blokkot közvetíti a többi nodenak. A többi csomópont csak akkor fogadja azt el, ha az abban szereplő összes tranzakció érvényes és nincs benne úgynevezett double-spending azaz kettős költés - az SPV node felelős ennek ellenőrzéséért és az információ továbbításáért a többi node felé. A csomópontok azzal fejezik ki a blokk elfogadását, hogy a láncban elkezdik a következő blokk létrehozását az elfogadott blokk hash függvényével, mint előző hash-sel.

Mik a bitcoin adatvédelmi kérdések

A hagyományos banki rendszerben az adatvédelem azt jelenti, hogy az információkhoz való hozzáférés rendkívül korlátozott. A bitcoin esetében azonban az összes tranzakció nyilvánosan megtekinthető, csak éppen azt nem lehet tudni, hogy a publikus kulcs (vagy az adott bitcoin cím), amellyel a tranzakciókat végrehajtották, kihez is tartozik. A rendszer ugyanis pszeudonim. Hasonlít ahhoz az információs szinthez, amit a tőzsdéken használnak. Az egyes ügyletek ideje és mérete nyilvános, de nincsenek elérhető információk a küldő és a fogadó kilétéről. Az adatvédelem egy következő szintje lehet az, ha minden egyes tranzakciónál új kulcspárt használunk, így a privát kulcsokat nem lehet senkihez sem kötni. Kockázatot jelent viszont az, ha egy privát kulcs tulajdonosára fény derül, hiszen akkor a kulccsal hitelesített összes tranzakció is visszakövethetővé válik.

Mi befolyásolhatja a bitcoin árfolyamát?

Az első és egyik legalapvetőbb természetesen a kereslet és kínálat. Mint minden termék és szolgáltatás esetében úgy itt is a kereslet-kínálat elve működik. A bitcoin kínálatát talán az aranyhoz lehet hasonlítani, mivel egy előre meghatározott maximális számú bitcoin (21 millió) létezik, amely ugyanolyan módon hozható forgalomba, mint a teljes aranykészlet, ami a Földön megtalálható. Ugyanúgy, ahogyan az aranybányászoknak a földből kell kinyerniük az aranyat, úgy kell a bitcoin bányászoknak is új bitcoinokat létrehozniuk. Ebben az esetben a számítógépeik teljesítményére támaszkodva, matematikai egyenletek megoldásával jön létre újabb bitcoin, amit a hálózat jutalmaz. Ez pedig növeli a kínálatot. A bitcoin keresleti oldala is ugyanolyan, mint minden más termék vagy értékes erőforrás esetében. Minél több új befektető lép a piacra és vásárol bitcoint, annál magasabb lesz az ára.

Fontos szerepet játszik a bitcoin árának alakulásában a média visszhangja is. A tömegmédia vagy mainstream nem igazán kedveli a kriptovalutákat, így sokszor negatív reklámmal próbálja a tömegeket befolyásolni. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a média az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a bitcoin és más kriptovaluták áraira nézve. Ez persze pozitív hatás is lehet. Minél több ember érti meg a bitcoin és a kriptovaluták működését, annál több új ember léphet a kriptovilágba. A bitcoin pozitív színben való feltüntetése általában magasabb árakat eredményez, míg a negatív reklám ellentétes hatású lesz, azaz árcsökkenéshez vezet. Ide sorolhatjuk a közösségi médiákat is hiszen, komoly szerepe van a Facebook, Twitter oldalain való információ terjedésnek. Minél többen beszélnek ugyanis a kriptovalutákról, annál többen csatlakozhatnak a szektorhoz és ezáltal további áremelkedést generálhatnak.

Ne feledkezzünk meg a közismert nagyvállalatok lépéseiről sem. Ha ugyanis egy nagynevű cég, nyit a kriptovaluták felé, azt jelenti, hogy bízik az adott eszközben, ami arra ösztönözheti a vásárlóit illetve felhasználóit, hogy ők is bízzanak benne. Példának hozhatjuk fel a Visa-t. A Visa kifejezetten nyitott az újdonságokra, nemrég hivatalosan is a Coinbase partnere lett. A Visa bankkártya és hitelkártya tulajdonosok pedig joggal érezhetnek bizalmat az adott kriptotőzsde és ezáltal a kriptovaluták iránt, ha a világ egyik legnagyobb bankkártya kibocsátó cége, együttműködési megállapodást kötött egy kriptoszolgáltatóval. Ezért ésszerű mindig figyelemmel kísérni a legfrissebb híreket, és nem megfeledkezni a jövőbeni bika és medve piacokról.

Az egyik legfontosabb tényező, ami a gazdaságot, a pénzügyeket és ezáltal a kriptovalutákat is befolyásolhatja, a politika. Elég egy apró politikai nézeteltérés és máris megbolondulnak a tőzsdék és a kriptovaluták is. A bitcoin árváltozása általában ellentétesen viselkedik a fiat valutákkal szemben, ha valamilyen politikai esemény zavart okoz a rendszerben. Egy adott ország gazdasága iránti bizalom hiánya ugyanis arra készteti az embereket, hogy adjanak egy esélyt a decentralizált kriptovalutáknak, amelyet nem tud befolyásolni kénye kedve szerint egyetlen kormány vagy központi bank sem. Mivel a bitcoin a kriptovaluták emblematikus vezetője, először ennek az ára emelkedik, ezek után pedig az altcoinoké is. 2015-ben a görög válság idején, számos görög bitcoinba fektetett, hiszen a készpénzfelvétel korlátozása és a zárva tartó bankok, nem éppen pozitív kilátásokat mutattak a jövőre nézve. Hasonló lépéseket lehet látni Venezuelában a gazdasági válság következményeként, vagy Hongkongban, ahol tavaly komoly zavargások törtek ki és a bankok korlátozták szolgáltatásaikat. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, illetve Donald Trump és Irán közötti vita is pozitív hatással volt a bitcoin árára az elmúlt hónapokban.

Nemcsak a nemzetközi politikai események, de egy országon belül szabályozási kérdések is komoly árváltozást okozhatnak. Mivel a bitcoin és a kriptovaluták alapvetően új fogalmak, a kormányoknak nehéz álláspontot foglalniuk velük kapcsolatban. Emiatt folyamatosan módosítják a rájuk vonatkozó szabályokat, többek között az adózási szabályokat is.

Miközben a bitcoin decentralizált és független a központi bankoktól és kormányoktól, utóbbi rendeletei komoly hatással lehetnek az egész kriptovaluta iparra és ezáltal a befektetői döntésekre. A kormányok által hozott szabályok akár komoly áresést is eredményezhetnek. Amikor például Kína, amely a kriptovaluták világának legnagyobb piaca, súlyos döntéseket hozott a bitcoinnal kapcsolatban és 2017 végén több kereskedelmi platformot bezáratott, a bitcoin ára drámai módon esett. Ezzel szemben viszont, amikor tavaly ősszel Kína bejelentette, hogy a kormány nyit a blokklánc technológia felé, hirtelen áremelkedés következett be. Nemcsak a bitcoin, hanem egyes altcoinok ára is drasztikusan megugrott. Ezért a nemzetek kormányainak döntésére, mindig oda kell figyelni.

Árbefolyásoló tényező továbbá maga a közösség is, amely arra törekszik, hogy konszenzusra jusson a jövőben közép- és hosszútávon. A közösség által hozott döntések nagyban befolyásolják a Bitcoin blokkláncot, és így az egész ökoszisztémát. Ha nem tudnak konszenzusra jutni, ahogyan az 2017-ben is megtörtént a blokk méretezésével kapcsolatban, a nézeteltéréseknek könnyen hardfork lehet a vége, amely szétváláshoz vezet. Így született meg a Bitcoin Cash 2017. augusztusában. Később szerencsére lenyugodtak a kedélyek, és mint azt láthattuk a bitcoin ára ismét elindult felfelé. Ezeket a hardforkokat tekinthetjük akár egy lehetőségnek is, amikor a piacra léphetünk, ha tetszik egy adott fork által létrehozott coin vagy projekt mögött húzódó technológiai újítás.

Vásárolj, vagy adj el kriptovalutákat, gyorsan és egyszerűen.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.