Coincash Blog fejléc

Hogyan adózzak a bitcoin után?

CoinCash2022. január 28.

Bitcoin utáni adózás

Egyre többen érdeklődnek a bitcoin és más kriptovaluták iránt, mint alternatív befektetési eszköz vagy mint kiegészítő bevételi forrás. Ugyanakkor azzal sokan nincsenek tisztában, hogy a kriptovaluták kereskedésével, illetve bányászatával szerzett plusz jövedelem is adóköteles. Az állam bizony minden fillér bevétel vagy nyereség után tartja a markát, nincs ez másként a kriptovaluták esetében sem. Most nézzük meg, hogy jelenleg milyen adózási szabályokkal kell számolni, mind Magyarországon, mind pedig külföldön.

2022-től 15 százalékra csökken az adókötelesség a kriptovalutákból szerzett nyereség után

A 2022-es adócsomag bejelentésekor Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2022. január 1-től a felére csökkentik a kriptovaluták nyeresége utáni adóterhet. A kereskedés és a bányászat egy kategóriába kerül, külön adózó jövedelemnek minősül, és a belőlük elért nyereség után egységesen 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni (az eddigi 30,5%-os adóteher helyett). Ezen felül még egy pozitívum, hogy a tevékenységekhez kapcsolódó költségek (villanyszámla, bányagép, tőzsdéknek fizetett díjak) levonhatók a nyereségből. Tehát 2022. január 1-től eltörölték a 15%-os személyi jövedelemadón felül fizetendő 15,5%-os szociális hozzájárulási adót.

Nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére (és a hozzá kapcsolódó díjakra, jutalékokra) fordított kiadások összegét. Viszont nem kell, és nem is nem lehet bevételt megállapítani, ha az nem haladja meg a minimálbér (jelenleg bruttó 200 000 forint) 10 százalékát (vagyis 20 000 forintot). Fontos azonban, hogy egy napra csak egyetlen egy ilyen kis összegű ügylet eshet, valamint figyelni kell arra is, hogy éves szinten az ügyletek összértéke ne legyen nagyobb, mint a mindenkori minimálbér összege. Például, ha valakinek van egy Binance kártyája, amivel közvetlenül költi a rendelkezésére álló kriptovalutáját, akkor a költései után addig nem kell adót fizessen, amíg azok összértéke éves szinten nem érik el a minimálbér összegét.

Az új szabályokkal az adóbevallási határidő 2023. májusa lesz, amikor öt évre (2018. januárjáig) visszamenőleg adóamnesztiával, tehát büntetlenül le lehet adózni az eddig be nem jelentett hasznot.

Életbe lép a “fekete doboz” elve

Az új szabályozást a Blokklánc Magyarország Egyesület (BCME) dolgozta ki a “fekete doboz” elvet alkalmazva, melynek lényege, hogy addig nem keletkezik adókötelesség, amíg a nyereséget kriptopénzben tartjuk, csak akkor, amikor átváltjuk valamilyen más, fiat valutára (például forintra). Tehát ha a meglévő kriptovalutánkat valamilyen más kriptovalutára váltjuk át, az nem minősül elszámolandó ügyletnek. Azonban, ha az ügylet a kriptotőzsdén fiat-ban realizálódik, akkor is, ha az nem kerül kiutalásra, már kötelesek vagyunk utána adót fizetni.

Törvényi definíciót is bevezetnek

Az unió Crypto Asset Regulation nevű tervezete alapján a kriptovalutákat a következőképpen kell meghatározni:

„Érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.”

A veszteség bevallása és az adókiegyenlítés lehetősége

Veszteség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel nem haladja meg a kriptoeszköz megszerzésére (és a hozzá kapcsolódó díjakra, jutalékokra) fordított kiadások összegét. Megnyílik azonban az évek közötti adókiegyenlítés lehetősége is, ezért a nyereség mellett a veszteséget is érdemes lesz bevallani. Az adókiegyenlítés alatt azt kell érteni, hogy a magánszemély az adóévben, valamint az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott tranzakcióiból származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában befizetett adóként érvényesítheti.

Tehát az adóév előtti két évben elszenvedett veszteséget az adott év nyereségével szemben el lehet számolni.

Katásként adózni a kriptovaluták után

Elsőre nem egyértelmű, hogy milyen adókötelessége keletkezik, egy katás egyéni vállalkozónak, aki egyéb számítástechnikai tevékenységként bányászattal foglalkozik, és az általa kibányászott kriptovalutát eladja egy kriptovaluta-váltónak. Az így keletkezett bevétel katás jövedelemnek számít, vagy szja-köteles jövedelem lesz? Abban az esetben, ha a katás egyéni vállalkozó a bányászatot mint egyéni vállalkozó folytatja, akkor a tevékenységéből származó bevétele katás bevételnek számít, és a személyi jövedelem adó bevallásakor a katás bevételt nem kell feltüntetnie.

Vállalkozásként adózni

Gazdálkodó szervezet esetén is lehetséges bitcoint és más kriptovalutát bányászni, illetve termék vagy szolgáltatás ellenértekét kriptovalutában elfogadni. Adózás előtti eredményből 9%-os társasági adót kell fizetni, valamint az osztalék utáni személyi jövelem adó 15 százalék, ami mellé még 15,5 százaléknyi szocho is társulhat, és még az adófizetési felső határra is figyelni kell. Veszteség 5 évig számolható el, azonban fontos említeni, hogy csupán a nyereség 50 százalékáig.

Kriptovállalkozások Magyarországon

Hazánkban nincs még kifejezetten a kriptovaluták speciális tulajdonságaihoz igazított szabályrendszer, így a kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozások számára egyelőre nem elsőrendű célország Magyarország. 2020. január 10-én ugyan életbe lépett az Európai Unió által hozott AML direktíva (pénzmosás elleni törvény), amely komoly hatást gyakorol az európai kripto-ökoszisztémára, ettől függetlenül nincs kifejezetten kriptos vállalkozásokra szabott hazai szabályozási környezet, amely több támpontot adna a kriptovaluta, illetve blokklánc területen munkálkodó cégeknek. Az uniós rendelet legfőképpen azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek kriptovaluták letéti tárolásával, valamint kriptovaluták váltásával (kriptotőzsde) foglalkoznak.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy mikortól lesznek Magyarországon például kedvezőbb adózási szabályok a kriptovalutákból származó jövedelemre vonatkozóan vagy lesz átláthatóbb a szabályozási környezet, de tudjuk, hogy több olyan kezdeményezés is folyamatban van, melynek célja – többek között – hogy, Magyarországot vonzó befektetési célponttá tegye a kriptovaluták és blokklánc területén tevékenykedő vállalkozások számára. De mi a helyzet külföldön? Lássunk néhány külföldi példát!

Máltán így adóznak a kriptovaluták után

Málta már évek óta híres a kriptovaluták iránti nyitott gondolkodásmódjáról- tudhatjuk meg a Forbes cikkéből. Több nagy kriptovállalat, mint például a Bitdeal vagy OKEx is itt talált új otthonra. A szigetországban a hosszú távú befektetésként vásárolt kriptovaluták (legalább 183 napra) hasonlóan a kötvényekhez, eladásukkor nem adókötelesek. Ezzel szemben a kriptovaluta kereskedés, amelyet egy adott napon bonyolítanak le, hasonlóan a részvény és árucikk kereskedési ügyletekhez, nyereségadó kötelesek.

Fehéroroszországban adómentességet kaptak a kriptopénzek

Fehéroroszország elnöke még 2018-ban aláírt egy olyan rendeletet, amely kimondja, hogy a kriptovaluták bányászatából, vásárlásából vagy eladásából származó jövedelem adómentes. Ezen felül a kriptovaluta befektetésekből származó nyereség szintén mentesül az adó alól. A rendeletben felvázolt adókedvezmények 2023. január 1-jéig vannak érvényben.

Svájcban nyereségadót kell utána fizetni

Svájcban a kriptovaluta ügyeleteket nem adóztatják, bár a kormány azt tervezi, hogy hamarosan ellenőrizni fogja a kriptovaluta alapú tranzakciókat. A közeljövőben olyan rendeleteket kíván az ország bevezetni, amely a kriptovalutákat vagyonnak tekinti, tehát az adóbevallásban fel kell azokat tüntetni és adózni kell utánuk. Ha a virtuális valuták tulajdonosa magánszemély, akkor a jelenlegi adójogszabályokkal összhangban csak a kriptovaluták árnövekedéséből származó nyereséget adóztatja meg az állam. Kriptovaluta bányászat esetén a vállalkozásoknak társasági adót kell fizetniük, míg magánszemélyeknek jövedelemadót.

Németország szerint magánpénznek számít

Németország a bitcoint (BTC) nem pénznemnek vagy árucikknek ismeri el, hanem magánpénznek. A bitcoin kereskedés az EStG 23. szabálya értelmében magáneladásnak minősül, amely így adómentes. Azaz a bitcoinnal és más kriptovalutákkal történő kereskedés nyereségadó mentes, ha az nem haladja meg az évi 600 eurót. A kriptovállalatok esetében azonban a tulajdonosoknak a kriptovalutákból származó nyereség után társasági adót kell fizetniük.

Szlovénia virtuális valutáknak tekinti és nem adóztatja

Szlovénia igazi adóparadicsommá vált a kriptovaluta tulajdonosok számára. Az ország a kriptovalutákat virtuális valutának tekinti, ami azt jelenti, hogy a szlovén fizetési szolgáltatásokról és rendszerekről szóló törvény értelmében ezek nem pénzügyi eszközök. Szlovénia Pénzügyi Igazgatósága (FURS) 2017-ben iránymutatást adott ki a kriptovaluták adóztatásával kapcsolatban. Az utasítások szerint a kriptovaluta ügyletek adóztatása különféle tényezőktől függ, nevezetesen a tranzakció típusától és a kereskedő státuszától. Ezen egyedi tényezők alapján határozzák meg az adózó körülményeit és a fizetendő adókat. A magánszemélyek által bitcoin kereskedésből származó nyereség nem adóköteles.

Szingapúrban is csak a nyereség után kell adózni

Szingapúr csábító hely a kriptovaluta tulajdonosok és vállalkozók számára. A digitális eszközökkel kapcsolatban az ország a bitcoint sem árucikknek, sem pedig valutának nem tekinti - jelentette a Soluzione Zeta. Azok a cégek, amelyek üzleti tevékenységük részeként virtuális valutákkal kereskednek, nyereségadót kell fizetniük. Azon társaságok azonban, amelyek hosszú távú befektetési céllal kriptovalutákat tartanak, nem adókötelesek. Magánszemélyek számára nincs külön szabály a bitcoin adóztatására vonatkozóan.

Japánban árucikként kezelik, úgy adóznak a kripto után

Japán közismert arról, hogy az államtól kezdve a lakosságig mindenki rendkívül nyitott a kriptovalutákat illetően. Az ázsiai ország a digitális valutákat árucikként kezeli, ezért társasági, tőkenyereség és a jövedelemadó fizetési kötelezettség vonatkozik rájuk. Az ország azon dolgozik, hogy észszerű kriptovaluta adóbevallási folyamatot hozzon létre, mivel ez még mindig elég nehézkes folyamat. Tavaly év végén Japán bejelentette egy olyan nyomkövető rendszert fog kifejleszteni, amely információt szolgáltat majd a Nemzeti Adóhivatalnak azokról a tranzakciókról, amelyek például altcoin kereskedési portálokon vagy digitális valuta tőzsdéken keresztül zajlottak. Ez azt jelenti, hogy azok, akik kriptovalutákkal kereskednek, nem tudják majd elrejteni a kereskedésből származó jövedelmüket. A nyereségük után ugyanis adót kell fizetniük.

Portugália csak a kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozásokat adóztatja

Portugáliában a kriptovaluták után nem kell sem személyi jövedelemadót, sem pedig általános forgalmi adót fizetni. A vállalkozások ugyanakkor kötelesek a kriptovalutákból származó nyereségük után adót fizetni. Portugáliában akkor válik valaki adóalannyá, ha évente legalább 183 napot tartózkodik az országban vagy van ott háza.

Habár az elmúlt években számos országban javult a kriptovaluták szabályozási környezete, ez koránt sem elég ahhoz, hogy megnyissa a befektetési alapok, magán nyugdíjpénztárak, privát bankok pénzcsapját, akiknek az egyik legfontosabb kritériuma mielőtt kriptovalutákba invesztálnának a szabályozási és adózási környezet kiszámíthatósága. Meglátjuk mit hoz a jövő, remélhetőleg uniós szinten egy átfogó szabályozás kerül kialakításra, amely kedvező környezetet biztosít majd a magán- és intézményi befektetők számára is.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ha tetszett a cikkünk, értékeld a csillagok segítségével! :)

Vsrolj vagy adj el kirptovalutkat gyorsan s egyszeren

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.&[email protected]