Bitcoin mítoszok és valóság

A Bitcoin, a blokklánc és a kriptovaluták a 21. század új jelenségei. Akkora hype van a téma körül, hogy szinte lehetetlen figyelmen kívül hagyni magát a jelenséget és azt, hogyan befolyásolhatják a mindennapi életünket. Sokan vannak, akik szóról szóra értik a dolgot, viszont biztos vagyok benne, hogy sokan eltévednek a Bitcoint körülvevő zsargon labirintusában.

Blokkláncok, elosztott főkönyvek, kriptovaluták, ICO-k (Initial Coin Offering)- ezek egyáltalán mit jelentenek? Te voltál az egyike azoknak, akik úgy érezték le vannak maradva amikor a fintech kockák peer-to-peer hálózatokról és alternatív kriptoeszközökről beszéltek?

Nos, ne félj, mert sokan ugyanebben a csónakban evezünk! Legtöbbünk nem biztos abban, hogyan szerezzünk magunknak némi Bitcoint, vagy akár abban, hogy egyáltalán szükségünk van-e rá. Néhányan kíváncsiak, hogy az elosztott főkönyvek hogyan is működnek, és hogy miért nevezik a blokkláncot a jövő technológiájának.

De ez természetes minden új technológia megjelenésekor; van egy tanulási görbe. Először csak érdeklődünk a technológia iránt, majd apránként elkezdjük használni, szépen lassan begyűrűzik a hétköznapjainkba, aztán azon kapjuk magunkat, hogy már nem is nagyon tudnánk elképzelni az életünket nélküle.

Ami viszont fontos, hogy nem szabad feladnunk a tanulást a kezdeti nehézségek megjelenésénél, különben gyorsan arra eszmélünk majd, hogy a világ elhaladt mellettünk.

Bitcoin, blokklánc, kriptovaluta

Hol is kezdjük a mítoszok feltárását? Az egyszerű magyarázat az lenne, hogy a kriptovaluták a digitális pénzek egy olyan fajtája, ami titkosítást (enkriptálást*) használ a valuta biztonságának biztosítása érdekében, ez által megnehezítve a hamisítást. A Bitcoin pedig egy olyan kriptopénz, ami egy blokkláncnak nevezett technológia segítségével működik.

Bonyolultnak tűnik? Egyetértek. Először is kezdjük az alapokkal, a kriptovalutákkal, vagy azok ősével, a digitális valutákkal.

Egyszerűen fogalmazva: a valuta az a pénzrendszer, amelyet általában egy adott országban használnak. A digitális valuta tehát olyan típusú valuta, amely elérhető digitális formátumban, szemben a fizikai bankjegyekkel és érmékkel, amelyeket te és én ismerünk. A digitális valutát elektronikus pénznek is nevezik, de számunkra a digitális valuta/fizetőeszköz is tökéletes megnevezés.

*Enkriptálás: az a titkosítási eljárás, ami az információt kódra alakítja, ezzel megakadályozva azt, hogy illetéktelenek hozzáférhessenek.

A kriptovaluták a kriptográfia miatt nem csak biztonságosak, de többségük decentralizált is, azaz nincs központi hatóság - például egy központi bank -, hogy ellenőrizzék őket.

Ennek előnyeiről és hátrányairól a végtelenségig vitatkozhatnánk, de inkább haladjunk tovább.

A kriptovaluták másik jellemzője, hogy nem igényelnek közvetítőt/harmadik személyt a tranzakciók érvényesítéséhez.

Felmerült benned a kérdés, hogy ma mégis ki az, aki az általad fiat valutában kezdeményezett tranzakciókat validálja? A bankok. Minden alkalommal, mikor a bankszámlád használva pénzátutalást végzel egy másik személy számlájára, valójában a bank az a közvetítő, aki végrehajtja ezt. A kriptovaluták azonban nem igénylik harmadik személy beavatkozását egy tranzakció végrehajtásához, így ez egy alternatív fizetési mód, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül másoknak fizess, közvetítő jelenléte nélkül.

Ez egy teljesen új fizetési lehetőséget nyit meg az emberek számára, ami sokkal gyorsabb, mint a jelenleg elérhető. Például mikor távol élsz a családodtól, de gyorsan szeretnél pénzt küldeni nekik anélkül, hogy komoly jutalékot kellene fizetned.

Velem ez többször előfordult már, mikor külföldön éltem. Akkor egy hagyományos pénzváltókon keresztül elérhető rendszert használtam, amire minden egyes alkalommal majd 10%-os kezelési költséget kellett fizetnem, arról nem is beszélve, hogy ezután 3 órát kellett várniuk, még megkapták az adott valutát, amit utána még forintra kellett váltaniuk, így általában 15% volt a diferencia aközött az összeg között, amit feladtam és amit kézhez kaptak itthon.

Ma már biztos másként cselekednék és kriptovalutában - Bitcoinban, Etherben, Litecoinban vagy egyéb könnyen váltható alternatívában - küldeném haza a pénzem. Ha Bitcoinban végezzük a tranzakciót, a küldés díja - ha a valaha látott legmagasabb bányászköltséggel számolunk, amit utoljára a 2017-es felfutás csúcspontján tapasztalhattunk - 4-5 ezer forint, de általában 150-500 forint között ingadozik, a poolban található tranzakcióktól függően.

Már tudjuk, hogy a kriptovaluta egyfajta digitális valuta, amely lehetővé teszi az emberek közötti közvetlen kifizetéseket, de a Bitcoin hogyan kapcsolódik a sztorihoz?

Egyszerű, a Bitcoin egyfajta, sőt, a világon az első kriptovaluta.

A Bitcoint 2009-ben bukkant fel, egy Satoshi Nakamoto-nak nevezett, kilétét máig titkoló ember találmányaként. Ha tudjuk a nevét, akkor mégis hogy lehet titkos a kiléte?

A Satoshi Nakamoto egy álnév - nem tudjuk valójában, hogy egy nő, egy férfi vagy egy egész csapat rejtőzik mögötte. Több teória létezik, ezekről itt és itt olvashatsz, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Satoshi név mögött egy hasonló gondolkodással rendelkező csapat áll, akik úgy akartak reagálni a 2008-as pénzügyi válságra, hogy létrehozták a decentralizált digitális valutát, ami képes peer-to-peer fizetéseket teljesíteni.

Mi köze van a Bitcoinnak a pénzügyi válsághoz?

A régi időkben, amikor az emberek nem kerestek annyi pénzt, többségében maguknál - akár magukon, ruhára varva - vagy a házukban tartották az értékeiket.

A nagyobb jövedelemmel azonban nagyobb kockázat is járt. Mivel a legtöbben biztonságban szerették volna tudni a jövedelmüket, ezért a bankokhoz fordultak segítségért. A bankok pedig egyre több ügyfelet vonzottak a különböző letéti lehetőségekkel.

Az érdekessége ennek az, hogy a bankok nem kötelesek megtartani az általad befizetett pénz egészét, tehát joguk van elkölteni bizonyos százalékát, mondjuk 70%-ot és csak a fennmaradó részt megtartani. 30%-ot is csak azért, hogy ha te, mint ügyfél fel szeretnéd venni a számládra korábban beutalt pénzt, legyen miből finanszírozni.

Ha banknak csak egy ügyfele lenne és az az ügyfél egyszerre szeretné felvenni a teljes befizetett összeget, akkor bajban lenne a pénzintézet. Viszont mivel több ezer ügyfele van egy banknak, ezért tudnak arra a tényre támaszkodni, hogy biztosan nem szeretné minden egyén egyszerre felvenni a pénzét.

Felmerült benned a kérdés, hogy mire költik az ügyfelek többi pénzét?

Befektetéseket és hiteleket finanszíroznak belőle más ügyfeleknek - itt kapcsolódik a történetünk a pénzügyi válsághoz. Az USA bankjai elkezdtek rizikós hiteleket finanszírozni rossz hitelbírálati minősítéssel rendelkező embereknek, majd ahogy várható volt, ezek az ügyfelek nem tudták fizetni a hiteleiket.

Miután a bankok kölcsönbe adták betéteiket olyan ügyfeleknek, akik már nem voltak képesek visszafizetni a pénzt, a bankok nem voltak képesek visszafizetni betéteseiket, következésképpen összeomlottak és csődöt jelentettek. A kockázatos hitelek mellett a bankok megkérdőjelezhető befektetéseket is végeztek, amelyek nem hozták meg a várt kifizetéseket, így tovább súlyosbítva a problémát.

Az amerikai kormány megkísérelte megállítani a teljes összeomlást, pénzt adva néhány pénzügyi intézetnek. De itt jön a csavar. A bankok elvesztették azt a pénzt, amit az ügyfeleik rájuk bíztak, ami azt jelenti, hogy azt a pénzt már soha nem kapják vissza. Az állam által felajánlott segélyek segítették a bankokat abban, hogy ennek a pénznek egy részét vissza tudják szerezni. De mégis miből költöttek erre? Az állampolgároktól begyűjtött adókból befolyt pénzből. Nekem kicsit olyan érzésem van ettől, mintha sót öntenénk a nyílt sebre. Te mit gondolsz?

A mechanizmus, amelyen keresztül a Bitcoin hálózat üzleti tevékenységet folytat, jól átgondoltnak és biztonságosnak tűnik. A világon sok ember gondolta ugyanígy, ennek eredményeként a Bitcoin jelenség végigsöpört a világon.

Annyira sikeres volt, hogy egy egész ökoszisztéma épült ki körülötte, az alternatív kriptovaluták megjelenésétől kezdve, a tőzsdéken keresztül, amelyek kifejezetten kriptovaluták kereskedelmére készültek.

Az újabb kriptok, mint például az Ethereum vagy a Ripple, annyira népszerűvé váltak, hogy elkezdték felvenni a versenyt a piaci kapitalizáció vezetéséért.

A piac eróziójának egyik fő oka az, hogy a Bitcoin megálmodásakor Satoshi egyszerűen nem számított a valuta erőteljes bevezetésére, ezért nem gondolt a nagy mértékű skálázhatóságra.

Ma a Bitcoin hálózat akkora behemóttá nőtte ki magát, hogy több áramot fogyaszt egy évben, mint Svájc egész lakossága és akár órákba is telhet, hogy megerősítést kapjon egy egyszerű tranzakció, ha nem a megfelelő költséggel történik annak küldése. Ez viszont nem feltétlen a legmegfelelőbb.

Ezért, amikor a Bitcoin elkezdett lemaradni elsődleges célkitűzésétől, a gyors egymástól történő kölcsönös kifizetésekről, az olyan altcoinok, mint az Ethereum és a Ripple, megkezdték az emelkedést.

A válság eseményeit követően az emberek elkezdtek olyan valutát követelni, amelyet sem a kormány, sem más központi hatóság nem irányít. Ennek oka az volt, hogy amikor a bankok elvesztették az ügyfeleik pénzét, a kormány az adókra beszedett pénzből akarta pótolni, de az államkincstárból kiesett bevételt azzal akarták fedezni, hogy több pénzt nyomtattak, ezáltal a pénz értéke is csökkent.

Itt véget is ér a történetünk arról, hogy miként vezetett a pénzügyi válság a Bitcoin megszületéséhez.

Kettős költés (Double-spending) koncepciója

A Bitcoin varázsa valójában a kettős költés problémájának megoldása volt.

De mi is az a kettős költés?

A nemesfémeket és a papír alapú valutákat a történelem során tranzakciók végrehajtására használták. Amikor az egyik személy átvette az árut, át kellet adnia a készpénzt vagy aranyat a másik félnek.

Mivel a pénzcsere fizikai jellegű, nem áll fenn annak a veszélye, hogy ugyanazt a valutát kétszer költi el valaki, egyszerűen azért, mert már nincs birtokukban.

Ezzel szemben a digitális valuták esetében nincs tényleges fizikai pénz, ami gazdát cserélne, így felmerül a kettős költés problémája.

A Bitcoin megjelenése előtt ez nagy dilemmát jelentett a digitális valuták számára, mivel minden egyes egység korlátlan mennyiségben volt elérhető, így az egységeknek nem volt valós értéke.

2008-ban, a „Bitcoin: Peer-to-Peer elektronikus készpénzrendszer” című fehér könyvvel a Satoshi Nakamoto egyedülálló megoldást nyújtott erre a problémára - a blockchain technológiát.

Ebben a bizonyos fehér könyvben Satoshi elmagyarázta, hogy a pénzügyi tranzakciók továbbra is függnek egy megbízható harmadik féltől az érvényesítés és a kettős kiadások megakadályozása érdekében, valamint azt, hogy ez már nem probléma a blokklánc technológiánál.

A blockchain technológia részletes működésének feltárására egy külön cikket kellene szentelnünk, de most elegendő azt mondani, hogy a blokklánc technológia alapvetően egy univerzális nyilvános főkönyv, amely rögzít minden egyes tranzakciót, amely a Bitcoin hálózaton történik.

Mindegyik tranzakciót a bányászok érvényesítik a hálózaton, mielőtt felveszik őket a blokkláncba, többek között biztosítva, hogy a pénzt még nem költötték el. A hálózat bányászai ezért a munkáért kis összegű BTC jutalomban részesülnek. Így bankokra sincs szükség, és minden tranzakciót ellenőriznek annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljön sor kettős költésre.

Az alapokat lefektettük, erre építkezünk majd tovább. Ha szeretnél többet megtudni a témában és érdekelnek a kriptovilág hírei, kövesd a blogunkat hétről hétre vagy keresd fel az gyakran ismételt kérdések rovatunkat, ahol szintén sok érdekes kérdésre találsz majd választ.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ha tetszett a cikkünk, értékeld a csillagok segítségével! :)

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ha tetszett a cikkünk, értékeld a csillagok segítségével! :)

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.