Hero Image

A Bitcoin valóban a 2008-as pénzügyi válságra adott válasz?

Sz. Csaba2020. január 30.

A bitcoin a 2008-as válság miatt jött létre?

Azért lenne fontos megválaszolni a címben szereplő kérdést, mert ha egy leendő bitcoin befektető úgy gondolja, hogy erre a kérdésre a válasz „igen”, akkor joggal merül fel benne az a gondolat, hogy a bitcoin az aranyhoz hasonlóan, egy válságálló befektetés, ezért jóval több pénzt forgatna bele, mint amennyit egyébként szeretne.

Azzal mindenki tisztában van, aki a Bitcoinnal kicsit is foglalkozott, hogy a White Paper-jét (projekt leírás) 2008. október végén publikálta Satoshi Nakamoto, és hogy az első bitcoinokat 2009. január elején bányászták ki az első blokkal. Ezek az időpontok kísértetiesen egybeesnek, a 2008 év végén kezdődő nagy pénzügyi válsággal.

Ez a válság viszont csak a kis embereket érte váratlanul, a pénzügyi szakmában jártas közgazdászok, bankemberek jóval korábban, akár pár évvel hamarabb is láthatták egy esetleges válság lehetőségét kirajzolódni, az aránytalanul sok kiadott banki hitel következményeképpen.

A kérdés tehát az, pár év elég lett volna arra, hogy először is megszülessen az igény, egy államoktól és bankoktól független pénzügyi rendszerre és pénzre, illetve arra, hogy valaki ilyen rövid idő alatt össze is tudta volna „dobni” a Bitcoint, a mögötte álló blokklánc technológiával, munkabizonyíték eljárással, peer-to-peer hálózattal és a kriptográfiával.

Tehát, ha 2005 előtt nem találnánk olyan gondolatokat, illetve próbálkozásokat, amik előre vetítették egy Bitcoinhoz hasonló pénzügyi rendszer megszületését, akkor magabiztosan mondhatnánk, hogy igen, a Bitcoint a 2008-as válság ellensúlyozására hozták létre, körülbelül 3 évnyi munka után.

A teljesség igénye nélkül lássunk néhány példát a múltból, amik miatt talán joggal került kérdőjel a cikk címének végére.

A fenti képen Friedrich Hayek. Kép forrása

Friedrich Hayek osztrák Nobel díjas közgazdász az alábbi gondolatait osztotta meg egy 1984-ben készült interjúban:

Nem hiszem, hogy valaha lesz újra jó pénzünk, amíg ki nem vesszük azt a kormány kezéből, erőszakkal nem tudjuk ezt megtenni, amit viszont tehetünk, hogy valahogy megkerüljük őket és létrehozunk valamit, amit nem tudnak megállítani

A képen David Lee Chaum. Kép forrása

David Lee Chaum amerikai informatikus 1981-ben publikálta ötletét az anonim kommunikációs hálózatokról, amelyeket „kevert hálózatoknak” (mix networks) nevezett.

1982-ben egy tanulmányában először vetette fel a lehetőségét egy digitális készpénznek. Rendszere a kriptográfián alapult és függetlenül működött a bankoktól. 1990-ben alapította meg DigiCash nevű cégét Amsterdamban, és az első sikeres eCash utalásra 1994-ben került sor.

A képen Adam Back. Kép forrása

Adam Back britt kriptográfus Hashcash rendszere egy nagyon fontos állomás a téma történetében, hiszen azt az elektromos áramon és az ebből származó számítási kapacitáson alapuló proof-of-work, azaz munkabizonyíték eljárást alkalmazza, amit a Bitcoin is használ tranzakcióinak érvényesítése céljából. A Hashcash 1997-ben került bemutatásra.

A képen Nick Szabo. Kép forrása

Nick Szabo, magyar gyökerekkel rendelkező amerikai informatikus, 1998-ban mutatta be decentralizált digitális valutájának, a Bit goldnak a tervét. Sok a hasonlóság a Bit gold és a Bitcoin között, például mindkettőnél számítógépek teljesítménye biztosítja a hálózat biztonságát, nincs harmadik fél, nincs központi irányítás.

Mint látszik a Bitcoin létrejöttét számos korábbi próbálkozás előzte meg, hogy egy olyan globális pénz jöjjön létre, ami mögött nem áll egyetlen állam, sem bank.

Mindenképpen el kell mondani, hogy a Bitcoin nincs kész és sose lesz „kész”, mert folyamatosan fejleszthető. Ez a legnagyobb előnye bármely más nemzeti valutához képest. A mai Bitcoin már nem az a Bitcoin, ami 2009-ben volt, vagy akár ahogyan megfogalmazták a White Paperben 2008-ban. A Bitcoin egy programozható pénz, úgy lehet alakítani, ahogyan a szükség kívánja, folyamatosan változik és változni is fog.

Mi lesz a Bitcoinnal, ha jön egy újabb a válság?

Nos, az életben elő szokott fordulni, hogy valaminek az ára, nem arányos az értékével. Egy biztos, a Bitcoin „szíve” 10 percenként dobban, létrejön egy új blokk, az érvényes tranzakciók végbemennek anélkül, hogy ehhez banki vagy állami engedély kellene. A hálózatot biztosító hatalmas teljesítményű számítógépek között megindul a verseny a következő blokkért, és ez így megy már 11 éve, és így fog menni a jövőben is, ha van válság, ha nincs, függetlenül attól, hogy egy bitcoin ára 1, vagy 1 millió amerikai dollár.

A cikk nem azért született, hogy bebizonyítsa, a Bitcoin alkalmatlan arra, hogy túléljen egy válságot, vagy arra született volna, hogy megszüntesse azokat. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a Bitcoin egy forradalmi pénzügyi rendszer, valamennyi technológiájával együtt, ami az értékét és a biztonságát adja, és véleményem szerint, egy ilyen forradalmi újítást lehetetlen lett volna pár év alatt létrehozni. A Bitcoin mögött több évtizedes kemény munka áll, ami értéket ad a Bitcoinnak, ha úgy tetszik, ez egy több évtizedes „munkabizonyíték”, ami talán bizalmat kellene keltsen, az érdeklődő emberekben.

Tudtad?

“Henry Ford Energia Valutát hozna létre az arany helyett 1921-ben.”

Bejelentette, hogy ha megkapja a kormánytól a Muscle Shoals-i gyárüzemet, akkor a világ pénzének alapjául, egy természetes helyettesítőt tudna bemutatni.

New York Tribune eredeti 1921-es cikke a témában. Kép forrása

Egy évvel később is született egy cikk, energián alapuló valutáról

A The Washington Herald 1922-ben lehozott egy cikket „Ultimate Money” címen, amiben az electricity currency-t (elektromos áram valuta) tartanák az arany és a pénz helyettesítőjének. Arról írnak a cikkben, hogy a világ a jövőben hatalmas fejlődésen fog átesni, az elektromos áram terjesztésének területén. Megemlítik Lenin Oroszországát, Olaszországot, Ausztriát és a Rajna-Majna-Duna csatornát, ahol különböző projektek már tervben, vagy folyamatban vannak, az elektromos hálózatok fejlesztésére.

A világ elektromossá fog válni. Idővel a pénz az elektromosságon fog alapulni.

Részlet a The Washington Herald eredeti 1922-es cikkéből. Kép forrása

Azért nagyon érdekes ez a két, múlt század elejei cikk, és a benne olvasott kijelentések, mert 80-90 évvel később megszületett a Bitcoin, aminek a fenntartása valóban az elektromos áramon alapszik.

Annak ellenére, hogy úgy tűnik a Bitcoin születése, pusztán a véletlennek köszönhetően esik egybe a 2008-as nagy gazdasági világválság kezdetével, sokan hisznek abban, hogy a jövő pénzügyi válságai idején a bitcoin, a nemesfémekhez hasonlóan egy lehetséges menedékül szolgálhat, a veszteségek minimalizálása érdekében. Az arany évezredek óta egy válságálló biztos menedékül szolgált azoknak, akik a fiat pénzük romlását szerették volna elkerülni. Amennyiben a Bitcoin a jövőben széles körűen elterjedne, és minimalizálódna a jelenlegi nagy volatilitása, amolyan digitális aranyként betölthetné ezt a szerepet, a jövő nemzedékeinek számára.

Források: 

Kripto Pénz ABC – Györfi András

Friedrich Hayek interjú

Ha kedvet kaptál a bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ha tetszett a cikkünk, értékeld a csillagok segítségével! Köszönjük! :)